Kiss Anita: Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei. Nyíregyháza, IMI Print Kft., 2022, 162 p.
A beszélők nyelvekhez, nyelvváltozatokhoz kapcsolódó attitűdjének nyelvhasználatot befolyásoló szerepe vitathatatlan. Mind a magyarországi, mind a határon túli magyar közösségek kapcsán születtek erre vonatkozó vizsgálatok az elmúlt évtizedekben. A felsőoktatásban tanuló kárpátaljai magyar fiatalok körében viszont átfogó, nagyszabású felmérés még nem történt.
Kiss Anita Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei című monográfiája ezt a hiányt kívánja pótolni. A szerző Kárpátaljáról származik, Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerzett alapfokú diplomát, majd a Debreceni Egyetemen folytatta tovább tanulmányait. Nyilvánvalóan személyes érintettsége, saját tapasztalatai ösztönözték arra, hogy doktori tanulmányai során a kárpátaljai felsőoktatásban s az onnan tanulmányi céllal Debrecenbe költözött fiatalok nyelvi attitűdjeit és az ezek között felfedezhető esetleges különbségeket vizsgálja. A most bemutatott kötet 2022-ben sikeresen megvédett doktori értekezésének anyagát tartalmazza. Ahogy bevezetőjében megfogalmazza, kutatási eredményei egyebek között „rávilágítanak a kétnyelvű hatások következtében létrejövő kontaktushatásokkal és különböző nyelvi változatokkal kapcsolatos értékítéletekre, fényt deríthetnek arra is, hogy a mobilitás, illetve a különböző nyelvi környezetben élő közösségekkel való kapcsolattartás milyen befolyással lehet a nyelvhasználatra, a nyelvi attitűdök alakulására, és mindezek milyen nyelvi viselkedést eredményeznek” (11. p.). A kötet kilenc nagyobb fejezete után a felhasznált szakirodalom jegyzéke, melléklet s rövid angol nyelvű összefoglaló segíti az érdeklődők további tájékozódását. A kiadvány ábrái és táblázatai közötti könnyebb tájékozódást azok jól szerkesztett jegyzéke biztosítja.
A nyelvi attitűd című fejezetben Kiss Anita a nemzetközi és a magyar vonatkozó szakirodalom alapján ismerteti az attitűd, a nyelvi attitűd fogalmát, valamint vázolja azokat a módszereket, melyekkel eredményesen kutatható ez a terület. A további alfejezetekben részletesen ismerteti azoknak a felméréseknek az eredményeit, melyeket Magyarországon és a kisebbségi magyar nyelvterületeken végeztek a korábbi években. Ezek alapján megállapítja a szerző, hogy „többnyire jelen vannak a nyelvjárásokkal szembeni sztereotípiák, ugyanakkor a saját nyelvváltozatáról minden közösség pozitívan vélekedik, és az erős csoportkohézió is jellemző” (21. p.).
A harmadik fejezetben a kutatás elméleti hátterét ismerteti Kiss Anita. Kitér a nyelvváltozatok hagyományos és társasnyelvészeti szempontú megközelítéseire, a társas kapcsolathálózatok nyelvhasználatot befolyásoló szerepére, s meghatározza azokat az alapfogalmakat, melyeket munkájában a nyelvváltozatokhoz kapcsolódóan használ. A negyedik fejezetben azt kívánja bemutatni, hogy „kisebbségi kétnyelvű magyar nyelvterületen milyen tényezők befolyásolják a nyelvek, nyelvváltozatok megítélését” (30. p.). A fejezet nagyobb részében a kétnyelvűséghez kapcsolódó alapfogalmakat tárgyalja, majd röviden vázolja a kárpátaljai magyarság demográfiai, nyelvi helyzetét, a nyelvhasználatukat vizsgáló kutatások eredményeit. A Társadalmi, politikai, oktatáspolitikai folyamatok mint nyelvi attitűdöt befolyásoló tényezők című alfejezetben néhány olyan ukrajnai és magyarországi rendeletet, törvényt emel ki, melyek „kedvezőtlenül hatnak a magyar nyelvhasználatra, és befolyásolják a magyar nyelv presztízsét, illetve a Magyarország felé történő elvándorlást is” (42. p.).
Az ötödik fejezetben a vonatkozó szakirodalom alapján 7 pontban fogalmazza meg hipotéziseit, majd bemutatja a vizsgálat során használt kérdőív és az adatközlőkkel készített interjúk szerkezetét. A vizsgálat adatközlői címmel részletesen megismerkedhetünk az adatközlők csoportjaival. A kérdőíves felmérésben 2017 és 2019 között összesen 488 adatközlő vett részt: 158 olyan kárpátaljai fiatal, aki a középiskola után a Debreceni Egyetemen folytatta tanulmányait, 166 hallgató a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, 164 magyarországi magyar diák a Debreceni Egyetemről. A kérdőívvel gyűjtött adatokat 67 interjúval is kiegészítette a szerző: olyan kárpátaljai magyar fiatalokkal beszélgetett, akik már több éve éltek és tanultak Magyarországon, „ezért nagyobb tapasztalattal és határozottabb véleménnyel rendelkeznek a kárpátaljai magyar és a magyarországi nyelvhasználat sajátosságairól” (50. p.).
Az anyanyelv és a másodnyelv szerepe a tanulmányi célú mobilitásban című fejezetben az adatközlőkkel készített interjúk eredményeit ismerteti a szerző. Megállapítja, hogy a magyarországi továbbtanulást nagyban befolyásolja a fiatalok nyelvtudása, nyelvi attitűdjei. Adatokat kapunk arról is, hogy milyenek a megkérdezett fiatalok jövőbeni tervei: hol szeretnének élni, hol szeretnének munkát vállalni. A szerző megállapítja, hogy a vizsgálat idején a Kárpátalján élő fiatalok szülőföldjükön képzelik el jövőjüket, míg a Debrecenben tanuló hallgatók szívesebben élnének Magyarországon.
A hetedik fejezet részletesen elemzi, bemutatja azt, hogy a vizsgált csoportok saját bevallásuk szerint mennyire ismerik a magyar, az ukrán és az orosz nyelvet. Legnagyobb arányban a Kárpátalján élő hallgatók ismerik jól az ukrán nyelvet, viszont mindkét csoportról elmondható, hogy „gyenge ukrán nyelvi kompetenciájuk ellenére törekednek arra, hogy a kommunikáció során, tudásukhoz mérten, alkalmazkodjanak az ukrán anyanyelvűekhez” (70. p.). A kódváltás gyakori okai között szerepel a megszokás, a humor, az identitás kifejezése. Arról is képet kapunk, hogy mennyire hatnak a vizsgálatban részt vevő közösségek szóbeli és internetes nyelvhasználatára más nyelvek. A beregszászi hallgatók digitális kommunikációja során gyakoribbak a szláv kölcsönszavak, míg a Debrecenben tanuló kárpátaljai fiatalok esetében többször fordulnak elő angol átvételek, szleng kifejezések csakúgy, mint a magyarországi fiatalok esetében.
A Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvi attitűdjei cím alatt több felmérés eredményeit mutatja be a szerző. Ezek alapján megállapítja, hogy a Kárpátalján tanuló fiatalok pozitívan viszonyulnak anyanyelvváltozatukhoz, nem tartják kevésbé szépnek, mint a magyarországi magyar beszédet. Többüknek volt már része kellemetlen élményben magyarsága vagy magyar beszéde miatt. Ugyanakkor a Magyarországon tanuló fiatalok nagyobb arányban számoltak be ilyen történésekről, így ők pozitívabbnak ítélik a magyarországiak vélekedését a kárpátaljai magyarokról. A kódváltáshoz kapcsolódó attitűdjeik kapcsán nem fedezhető fel jelentős különbség a két csoport között: többnyire előítéletektől mentesen nyilatkoznak erről mind a szóbeli, mind az internetes kommunikáció kapcsán, természetes jelenségként tekintenek rá. Viszont azt is megállapítja Kiss Anita, hogy a beregszászi hallgatók „…számára a kódváltás nem csak egy megszokott és természetes jelenség, hanem az identitás és a közösségi összetartozás kifejezőeszköze is” (130. p.). Ugyanez az erősebb érzelmi kötődés fedezhető fel a nyelvjárási jelenségekhez kapcsolódó attitűdök elemzésénél: „A KMF csoport hallgatói elismerték, hogy ők is szoktak nyelvjárási jelenségeket használni az online üzeneteikben, játékosságból” (141. p.). A debreceni intézmény kárpátaljai és magyarországi hallgatóinak véleménye ezzel szemben megegyezett abban, hogy „saját internetes nyelvhasználatukban nem tartják jellemzőnek a nyelvjárási jelenségek előfordulását, de mások online kommunikációjában megfigyelhetők” (141. p.).
Következtetésként megállapítja a szerző, hogy a vizsgálat eredményei is alátámasztják: a dialektológiai, szociolingvisztikai ismeretek átadásának fontos szerepe lehet a felsőoktatásban, hiszen „elősegítené az egyes nyelvváltozatokkal kapcsolatos negatív attitűdök eloszlatását” (146. p.).
A monográfiát haszonnal forgathatják nyelvészek, diákok, pedagógusok, de az érdeklődő laikus olvasók is. Hiszen a statisztikai adatok mellett számtalan személyes történet, nyelvhasználattal kapcsolatos pozitív vagy kellemetlen élmény enged bepillantást a lakhelyet változtató fiatalok nyelvi tudatába az interjúrészletek, kifejtett válaszaik által.
Dudics Lakatos Katalin, Bárány Erzsébet